Barion Pixel

Ez a weboldal sütiket használ a felhasználói élmény javítása érdekében. A weboldalunk használatával Ön hozzájárul az összes süti használatához, a Cookie szabályzatunknak megfelelően. 

A weboldalunkon használt sütik a működtetést biztosító sütik (elengedhetetlenek az oldal megfelelő működéséhez), mások a weboldal kényelmesebb használatának elősegítésére szolgálnak. Az elengedhetetlen sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalt azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.

Az általunk alkalmazott sütik egy része csak átmeneti és eltűnik a böngésző bezárásával, míg léteznek oly kényelmi sütik, melyek 1 hónapig tárolódnak számítógépén, hogyha rendszeresen látogatja weboldalunkat, akkor a böngészője megjegyezze a korábban használt beállításait, így nem szükséges minden megtekintéskor újból elfogadnia süti tájékoztatónkat vagy rendszeresen beállítania az igényei szerinti szűrési feltételeket

Alternatív megoldások a műanyag kiváltására

Alternatív megoldások a műanyag kiváltására

A médiát elárasztó, környezetünkről egyre vészesebb képet festő híradások, a tudósok jelentős részének egyre hangosabb figyelmeztetései, valamint a fiatalabb korosztályok egyre hevesebb tiltakozásainak hatására az ipar elkezdte keresni az alternatív csomagolási megoldásokat, hogy csökkentsék a természetbe kerülő műanyaghulladék mennyiségét.

Minden ilyen korszakváltás küszöbén előkerülnek olyan megoldások, melyek első ránézésre megfelelőnek tűnnek, majd, ha az ember kicsit jobban átgondolja, kiderül, hogy ezek az új módszerek akár ronthatnak is környezetünk amúgy sem fényes állapotán a „hagyományos” megoldások tetejébe. Cikkünkben bemutatunk néhány ígéretes műanyag alternatívát, melyekkel részben, vagy akár teljesen visszaszorítható néhány szektorban a műanyaghasználat.

1. Az egyik ilyen ígéretes anyag a PLA (Poly Lactic Acid/politejsav) amely növényi keményítőből készül, és tulajdonságaiban, feldolgozhatóságában szinte azonos a polietilénnel. A PLA-val egyre gyakrabban találkozhatunk önálló, eldobható műanyag termék alternatívaként, vagy akár csomagolási megoldásként is. Többnyire szép, zöld köntösbe öltöztetik ezt az anyagot azon az alapon, hogy természetes alapanyagból készül, és elméletileg komposztálható is. Ez nagyon jól hangzik, és elsőre úgy tűnhet, megvan a megoldás, anélkül, hogy a feldolgozóipart, a kereskedelmet és a fogyasztási szokásainkat fenekestől fel kellene fordítani, hiszen egy „komposztálható műanyagról” van szó. A rossz hír az, hogy mint a legtöbb ilyen, elsőre nagyszerűnek tűnő megoldás rendelkezik néhány, már most látható komoly árnyoldallal (nem beszélve azokról, amiket még nem látunk előre).

Ezek közül az egyik mindjárt az alapanyag: a növényi keményítőből alapesetben élelmiszer is készülhetne, ezért ha tömegesen elvonjuk ezt az anyagot egy alternatív műanyag előállítására, akkor kevesebb marad az élelmezésre.

A másik kérdés a komposztálhatóság: a PLA csak szabályozott körülmények között, meghatározott hőmérsékleten és páratartalom mellett bomlik le, tehát kizárólag ipari körülmények között komposztálható. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor pont úgy viselkedik, mint a hagyományos, kőolaj alapú társai, vagyis apró műanyagdarabkákként kerülnek a természetbe. Magyarországon nincs olyan komposztáló üzem jelenleg, ami az előbb említett feltételeknek megfelelne.

A fentiekből látható, hogy a lebomló műanyag bár reménykeltő, jó eséllyel nem ez az anyag fogja megoldani a problémáinkat.

2. Sokan gondolkodnak a papír csomagolás visszahozásáról, ami első ránézésre szintén jónak tűnik, mivel egy olyan alapanyagról (a növényekben levő cellulózról) beszélünk, ami újra termelődik (nem fosszilis), és használat után újrahasznosítható, vagy ennek hiányában lebomlik. A probléma itt elsősorban technológiai, mert a termékeket csomagoló gépek nagy részét műanyag fóliákra optimalizálták, így a papír csomagolás túlságosan lelassítaná a gépeket, vagy egyáltalán nem is lehet használni őket papírral. Még egy hátulütője a papíralapú csomagolásnak, hogy az így csomagolt termék sokkal sérülékenyebb, hiszen a papír könnyen szakad és a nedvességnek sem tud ellenállni, így az élelmiszerek tetemes hányadánál ez nem lehet opció. Létezik olyan megoldás, amikor a fent említett PLA-t kasírozzák rá a csomagoló papírra, ami szinte megszünteti a technológiai és termék biztonsági akadályokat, de ebben az esetben ismét visszajutunk a fent említett problémákhoz, mert innentől kezdve már az ilyen csomagoló anyag is csak speciális körülmények között bomlik el, és nem lehet a papír hulladékokkal együtt gyűjteni.

Összefoglalva azt láthatjuk, hogy a papír néhány területen jelenthet megoldást, de nem képes a teljes problémahalmaz kiiktatására.

Akkor mit tegyünk? Sajnos a változás nem jöhet létre anélkül, hogy sok, jelenleg természetesnek vett kényelmi megoldásunkról le ne mondanánk.
  • Kerülni kell az egyszer használatos műanyagtárgyakat, csomagoló anyagokat, ami persze sokkal több odafigyelést, átgondolást igényel, mint amihez hozzászoktunk.
  • Igyekezzünk a nagyobb kiszerelésű termékeket választani, mert így csökken a fajlagos csomagolóanyag mennyisége (és ha még karton dobozban is vannak, mint a Crepto és Szilvia dobozos termékek, az még jobb).
  • Vásároljunk a helyi zöldségesnél, hentesnél, esetleg csomagolásmentes boltban, mert ezeken a helyeken sokkal nagyobb eséllyel elfogadják saját magunk által hozott tároló dobozokat, többször használatos zacskókat, mint a nagy láncok üzleteiben.
  • …és még megannyi trükk létezik, hogy csökkentsük a műanyag felhasználásunkat. Osszuk meg ezeket családunkkal, barátainkkal, és tegyünk együtt a környezetszennyezés ellen!
Tartalomhoz tartozó címkék: újrahasznosítás