Barion Pixel

Ez a weboldal sütiket használ a felhasználói élmény javítása érdekében. A weboldalunk használatával Ön hozzájárul az összes süti használatához, a Cookie szabályzatunknak megfelelően. 

A weboldalunkon használt sütik a működtetést biztosító sütik (elengedhetetlenek az oldal megfelelő működéséhez), mások a weboldal kényelmesebb használatának elősegítésére szolgálnak. Az elengedhetetlen sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalt azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.

Az általunk alkalmazott sütik egy része csak átmeneti és eltűnik a böngésző bezárásával, míg léteznek oly kényelmi sütik, melyek 1 hónapig tárolódnak számítógépén, hogyha rendszeresen látogatja weboldalunkat, akkor a böngészője megjegyezze a korábban használt beállításait, így nem szükséges minden megtekintéskor újból elfogadnia süti tájékoztatónkat vagy rendszeresen beállítania az igényei szerinti szűrési feltételeket

Csíra, egy új élet kezdete

Csíra, egy új élet kezdete

A népgyógyászat számos kedvező hatást tulajdonít a csíráknak. A csíráztatott magok fajtájától függően némelyek az emésztést, illetve a szervezet „salaktalanító” folyamatait, mások az immunrendszer működését támogatják, léteznek gyulladáscsökkentő hatással bíró csírák, sőt olyanok is, amelyek az idegrendszerre vannak jótékony hatással.

Noha kereskedelmi forgalomban számos csíra (brokkoli-, búza-, lucerna-, retek-, hagyma-, vöröskáposzta- és mungóbabcsíra stb.) és különböző fantázianéven csírakeverék (fitt csíra: 70% lucerna-, 20% búza-, 10% retekcsíra, pikáns csíra: 40% görögszéna-, 20% mungóbab-, 30% lencse-, 10% retekcsíra stb.) is kapható, mégis érdemes lehet otthon csíráztatni a magokat. A vásárolt csírák egyrészt drágábbak, mint ha magunk készítjük el, másrészt a nagyüzemi gyártás magában rejti a hibák, illetve a szennyeződés lehetőségét is.


A csíráztatás folyamatát két szakaszra oszthatjuk, az áztatásra, majd a csíráztatásra.
Első lépésként befőttesüvegben vagy lapos edényben tiszta vízben beáztatjuk a – lehetőleg biológiai gazdálkodásból származó – magokat, és sötét helyen, szobahőmérsékleten hagyjuk. Az áztatási idő a magok méretétől függően változik. Az apróbb magokat (például a káposzta, a retek, a mustár, a görögszéna magjait) négy–hat, a közepeseket (például az árpa-, a búza- és a rozsmagot) hat–nyolc óráig, míg a nagyokat (például a borsót, lencsét, babféléket) tíz–tizenkét óráig kell áztatni. Az időtartamot befolyásolja az éghajlat, az évszak és a hőmérséklet is.

Otthoni csíráztatás avagy a zöld csírák

A csíráztatás folyamatát két szakaszra oszthatjuk, az áztatásra, majd a csíráztatásra.
Első lépésként befőttesüvegben vagy lapos edényben tiszta vízben beáztatjuk a – lehetőleg bio/ökológiai gazdálkodásból származó – magokat, és sötét helyen, szobahőmérsékleten hagyjuk állni. Az áztatási idő a magok méretétől függően változik. Az apróbb magokat (például a káposzta, a retek, a mustár, a görögszéna magjait) négy–hat, a közepeseket (például az árpa-, a búza- és a rozsmagot) hat–nyolc óráig, míg a nagyokat (például a borsót, lencsét, babféléket) tíz–tizenkét óráig kell áztatni. Az időtartamot befolyásolja az éghajlat, az évszak és a hőmérséklet is.


A következő lépés a csíráztatás. Az áztatott magokról leöntjük a vizet, majd alaposan leöblítjük őket. Egy nagyszájú befőttesüvegbe vagy lapos edénybe egy csészényi bio magot teszünk, s annyi vizet öntünk rá, hogy ellepje. Szűrőként tüllanyagot vagy gézt használunk, amit az üveg szájára erősítünk. Ezután leöntjük róla a vizet, átöblítjük, majd fejjel lefelé az edényszárítóra helyezzük az üveget, amíg a víz teljesen kicsorog belőle. A csírázási idő alatt az üveget nem érheti közvetlenül napfény, az üvegben nem lehet víz, de a csírázó magoknak állandóan nedvesnek kell lenniük, s arról is gondoskodnunk kell, hogy kapjanak elég levegőt! A penészesedés és a kiszáradás megelőzésére reggel és este leöblítjük a csírákat.


A friss, zöld hajtással rendelkező csíráztatott magoknak szükségük van napfényre, ezért néhány nap múltán kitehetjük a konyhaablakba. A csírákat fejlettségi fokuktól függően két–tíz nap elteltével szüretelhetjük. Ezután az alaposan megmosott csírákat megszárítjuk. Így azonnal fogyasztható, de ha nem tudjuk mind felhasználni, hűtőszekrényben tárolva is néhány napig megőrzik frissességüket.

A csíráztatott magvak ízlés szerint, szinte bármilyen elkészített ételhez hozzáadhatóak, akár salátákhoz, szendvicsekhez, szendvicskrémekhez, joghurthoz, kefirhez, tejes turmix italokhoz, zöldség- és gyümölcslevekhez, mártásokhoz, sőt, a már megfőtt levesekhez, sült zöldségekhez, tojásételekhez is felhasználhatóak.

Különösen tél végén érdemes rendszeresen beépíteni a csírák fogyasztását az étrendünkbe. Noha nyers idényzöldségekkel és gyümölcsökkel (friss és savanyú káposzta, cékla, sárgarépa, karalábé, hagymafélék, fekete retek, alma, citrusfélék, kivi, banán stb.) kellő mennyiségű C-vitaminnal látjuk el szervezetünket, s gyorsfagyasztott zöldségekkel is „színesíthetjük”, vagyis rengeteg vitaminnal, ásványi anyaggal és bioaktív anyaggal tarkíthatjuk téli étrendünket, a csíráztatott magok éltető frissítő színe és íze értékes tápanyagtartalmán túl frissítőleg hat a zord télben megfáradt szervezetre.

Csíráztatott magvak:

Ma már elérhetőek szárított csíráztatott gabonák (árpacsíra, kölescsíra, tönkölycsíra, stb.) és olajos magvak (lenmagcsíra, napraforgócsíra, hajdinacsíra) is, melyeket alacsony hőmérsékleten, kíméletes, szabályozott körülmények között megszárítanak, megőrizve a csírázó mag minden értékes hatóanyagát, így biztosítva a termék tápanyagainak optimális felszívódását. Ezek fogyasztását javasoljuk azoknak, akik nem érnek rá otthon csíráztatni.

Az Aby’s kínálatában számos csíráztatott magfélét és magőrleményt találsz, melyekkel egyszerűen színesítheted étrendedet és támogathatod egészséged megőrzését.

Tartalomhoz tartozó címkék: bio egészség