A hazai termékeredet hangsúlyozása és népszerűsítése nem véletlenül régóta szívügyünk, hiszen Bodrogai Ferenc tulajdonos egyben a Magyar Termék védjegyek ötletgazdája és egyik létrehozója is. Az augusztusi Hazai Termékek Hónapja kapcsán Benedek Esztert, a Magyar Termék Nonprofit Kft. ügyvezetőjét és Bodrogai Ferencet kérdeztük.
Hogyan fogalmazódott meg a Magyar Termék védjegy létrehozásának gondolata?
Bodrogai Ferenc:
A Forest Papír Kft. (ma Magyar Piszke Papír) alapításakor a tulajdonosok elképzelése az volt, hogy olyan nevet kell választani, ami az esetleges külföldi üzletkötések esetén is használható, érthető. A cég fejlődésével viszont egy idő után azt vettük észre, hogy az arculat és a név miatt a fogyasztók többsége azt gondolta, hogy ezek a termékek külföldről származnak. Már az Unióba való belépésünkkor is azt gondoltam, hogy a hazai eredet előbb-utóbb fontos lesz, így megbízást adtam a grafikusnak, akivel akkoriban dolgoztunk, hogy alkosson egy olyan logót, ami megmutatja a fogyasztóknak, hogy ezek a kiváló minőségű termékek bizony itthon készülnek. Így született meg a jelölés, ami aztán rövidesen védjegyként is bejegyzésre került, azzal a céllal, hogy mások is használni tudják, akik hasonlóan gondolkodnak.
Honnan-hova jutott a Magyar Termék az elmúlt 15 évben?
Benedek Eszter:
2004-ben született meg a kezdeményezés, amikor a Forest-Papír termékeken jelent meg a magyar termék önálló végjegyként. A vállalat vezetője, Bodrogai Ferenc úgy gondolta, hogy az uniós csatlakozáskor a védjegy egy fontos jelző a hazai termékeknél. Ennek a folyamatnak a részeként alapította meg a szervezetet 2006-ban 13 vállalkozással közösen. Munkánk középpontjában a hazai termékek népszerűsítése áll és az elmúlt években a legismertebb eredetet jelölő védjegycsaláddá váltunk. Olyan termékek viselhetik az általunk kiadott védjegyeket, amelyek megfelelnek a terméktanúsítási eljárásunkon, mára már 190 cég csaknem 4500 terméke viseli védjegyeink valamelyikét.
Miért tartottad mindig is fontosnak a magyar termékeredet kiemelését?
Bodrogai Ferenc:
A hazai eredet kiemelését azért tartottam fontosnak mindig is, mert az üzleti élet során azt tapasztaltam, hogy ha magunkon nem segítünk, akkor ezt más nem teszi meg helyettünk, és ez érvényes egyéni, céges, de nemzet szintjén is. Fel kell hívni az emberek figyelmét, hogy bízzanak a hazai vállalkozásokban, és ha módjuk van rá, akkor válasszák az itthon készült termékeket. Akkor lesz fejlődés, és elegendő jól fizető munkahely, ha az erőforrásokat itthon forgatjuk, és minél kevesebbet engedünk a határon kívülre. A fogyasztók meggyőzésén túl arra is gondot kell fordítani, hogy az itthon készült termékeket könnyű legyen felismerni, és az eredetet ne a gyártó, hanem egy független harmadik fél tanúsítsa.
A vásárlók számára mit jelentenek a védjegyek?
Benedek Eszter:
A vásárlók körében nagyon pozitív a Magyar Termék védjegy megítélése. Reprezentatív kutatás szerint a fogyasztók 71%-a a magyar termék védjegyet a megbízható eredettel azonosítja. 84,2 százaléka a csomagoláson található védjegy alapján tájékozódik a termék eredetéről. A vásárlók akár 10 % felárat is hajlandók fizetni a védjegyes hazai árukért, tehát a védjegy csomagoláson történő szerepeltetése jelentősen hozzájárul a vásárlási hajlandósághoz.
Tudatosabban választanak a vásárlók Magyar Termék védjegyes terméket? A koronavírus erre hatással volt?
Benedek Eszter:
A friss felmérésben a válaszadók 32,2 százaléka mondta azt, hogy több magyar terméket vásárolt a pandémia alatt, mint az azt megelőző időszakban. A 18-29 éves fiatalok elkötelezettsége kiemelkedő, sokkal nagyobb számban vásároltak magyar terméket, mit más korosztály. Ez új pozitív tendencia, hiszen korábban éppen ezt a korosztály volt az, amelynek a legkevésbé volt szempont a választásban a termék hazai eredete.
Mire vagy a legbüszkébb a Magyar Termék elmúlt 16 évéből?
Bodrogai Ferenc:
Arra, hogy egy piszkei irodában megszületett ötlet odáig tudott fejlődni, hogy a független felmérések alapján Magyarországon jelenleg messze a legismertebb és a fogyasztók által legmegbízhatóbbnak tartott eredet jelölés lett. Mindezt úgy értük el, hogy számottevő támogatást senkitől nem kaptunk, továbbra is nagyon konzervatív költségvetéssel működünk, és a 4 lelkes és professzionális munkavállaló és a közösség ereje, ami egyre magasabbra repíti a kezdeményezést.
Mik a terveid a jövőre nézve? Terveid szerint hol fog tartani a Magyar Termék 10 év múlva? Mivel lennél elégedett?
Benedek Eszter:
Reagálva a piaci körülményekre három éve vezettük be a Kiváló Termék és a Zöld védjegyeket. Egyre inkább előtérbe kerülnek a környezetbarát és kimagasló minőségű termékek. Ezek a védjegyek alkalmasak arra, hogy kiemeljék a termékeket a piaci kínálatból és segítség az arra érzékeny vásárlókat a tudatos döntésben.
A célunk kezdettől fogva változatlan: a hazai termékek népszerűsítése, a magyar termékek iránti kereslet növelése. Mi azonban nem csupán egy védjegyet adunk, amit fel lehet tenni a termékekre. A védjegy igazi erejét a piaci szereplők, gyártók és kereskedők összefogása adja, célunk, hogy számukra a védjegyhasználat igazi érték legyen, folyamatos építkezéssel tovább bővítsük a védjegyes termékek körét.
Bodrogai Ferenc:
Azt tervezzük, hogy továbbra is több értéket teremtünk a védjegyhasználók számára, mint amennyibe a védjegyhasználat kerül, és ez lehetővé teszi, hogy organikus fejlődés útján tovább növeljük a védjegyhasználók és a védjeggyel ellátott termékek számát. Mindezt azért, hogy a fogyasztók egyre könnyebben tudják felismerni és választani az itthon készült termékeket, mindannyiunk boldogulása érdekében. Akkor lennék elégedett, ha 10 év múlva 500 felett lenne a védjegyhasználók száma, és ezek legalább 40%-a kis-közepes vállalkozás lenne, mert az ő számukra lenne igazán fontos, hogy a közösség által megteremtett értékekből minél többet ki tudjanak aknázni. Ezzel párhozamosan szeretném, ha a Kiváló Termék és a Zöld védjegy is egyre nagyobb teret kapna, hogy ne csak eredet, hanem a minőségi és környezetvédelmi kiválóság alapján is tudjanak választani a fogyasztók az itthon készült portékákból.
