Valószínűleg sokunknak nem jutna eszébe, de a heti bevásárlásunk jelentős része egyenesen a szemetesben landol. Az ENSZ 2021-es Étel index jelentése alapján, évi 931millió tonna felhasználatlan élelmiszer kerül a kukába. Statisztikailag világszerte az élelmiszerek 17 százaléka kerül fel nem használtan kidobásra. Ugyanakkor 735millió ember éhezik nap mint nap.
Mik az élelmiszer-pazarlás okai?
Legyen szó a penészes virsliről a hűtő mélyén, a hatalmas adagról az étteremben, vagy a barna foltokkal teli gyümölcsről; a selejtes élelmiszerek mindenhol megtalálhatóak:
- A mezőgazdaságban a termékek megromolnak a helytelen tárolás, időjárás vagy a kártevők miatt, vagy kidobásra kerülnek mert nincs elég vásárlójuk a piacon.
- Az iparban a legtöbb élelmiszer-veszteség a szállítás okozta károk és a nem megfelelő tárolás miatt következik be. Ehhez hozzájárul a minőségbiztosítás és a túltermelés is.
- A vendéglátóiparban meghatározó tényező a kiszámíthatatlan kereslet, a szigorú higiéniai és termékszabályozás, és a rosszul meghatározott adagméretek.
- A fogyasztók hozzászoktak ahhoz, hogy az étel mindig elérhető akár nagyobb mennyiségben is, és már bele sem gondolunk abba, hogy milyen erőforrásokat és mennyi energiafogyasztást vesz igénybe egy telepakolt polc.
Ezt jelentik a fogalmak:
Fogyaszthatósági idő: Ez leginkább a romlékony áru – például a hús, tej, tejtermékek jelölésére szolgál. Ez azt az időpontot jelöli, ameddig az élelmiszer még biztonságosan fogyasztható. A lejárt fogyaszthatósági idejű terméket nem szabad elfogyasztani, még akkor sem, ha megfelelően volt tárolva, mert betegséget okozhat!
Minőségmegőrzési idő: azt az időtartamot mutatja, ameddig elvárhatjuk a gyártó által garantált minőséget. (Szín, íz, illat, állag) Ennek előfeltétele a megfelelő tárolás. A lejárt élelmiszer nem romlik meg automatikusan, gyakran még a dátum után is ehető egy kis idővel. Azonban mindig ellenőrizni kell, hogy egy termék valóban ehető-e még. Ne fogyassz olyan ételt, aminek szokatlan az illata, íze, vagy a színe!
Tipp, hogy kevesebbet pazarolj:
1. A heti menü megtervezése, az ételek megfelelő tárolása és tudatos kezelése segíthet abban, hogy kevesebb szemét keletkezzen otthon.
2. Jó tudni: nem minden élelmiszer tartozik a hűtőbe. Az egzotikus gyümölcsök, mint például a banán vagy az ananász hosszabb ideig elállnak egy gyümölcstálon. A szezonális és regionális gyümölcsök és zöldségek vásárlása nemcsak a klímát védi, hanem új recept ötleteket is adhat.
3. Azokat a maradékokat is próbáld meg hasznosítani, amiket egyébként kidobnál. A zöldségek héjából nagyszerű alaplé készül, a száraz kenyérből pedig kiváló panírmorzsa.
Mit tehetünk az élelmiszer-pazarlás ellen?
Franciaországban 2015-ben létrejött egy jogszabály, miszerint minden szupermarketnek el kell adományoznia a megmaradt élelmiszereket, és ha ezt nem teljesítik, akkor pénzbírság sújthatja az üzletet. Ez jó megoldás lehet, de még hosszú idő lesz, mire ezt több országban is bevezetik.
Fontos, hogy a problémával apránként kezdjünk megküzdeni, kezdve magunkkal.
Ha előre megtervezed a heti menüt, akkor tudatosabban tudsz vásárolni, és csakis azt, amire szükséged lesz. Mennyiség helyett, inkább a minőségre figyelj oda.
Ha a vásárolt terméket még aznap, vagy másnap felhasználod akkor inkább olyat vegyél, aminek rövid a szavatossági ideje, hiszen az még pár nap múlva is hibátlan lesz.
forrás: https://www.welthungerhilfe.de/lebensmittelverschwendung#c16488
