Barion Pixel

Ez a weboldal sütiket használ a felhasználói élmény javítása érdekében. A weboldalunk használatával Ön hozzájárul az összes süti használatához, a Cookie szabályzatunknak megfelelően. 

A weboldalunkon használt sütik a működtetést biztosító sütik (elengedhetetlenek az oldal megfelelő működéséhez), mások a weboldal kényelmesebb használatának elősegítésére szolgálnak. Az elengedhetetlen sütik segítenek használhatóvá tenni a weboldalt azáltal, hogy engedélyeznek olyan alapvető funkciókat, mint az oldalon való navigáció és a weboldal biztonságos területeihez való hozzáférés. A weboldal ezen sütik nélkül nem tud megfelelően működni.

Az általunk alkalmazott sütik egy része csak átmeneti és eltűnik a böngésző bezárásával, míg léteznek oly kényelmi sütik, melyek 1 hónapig tárolódnak számítógépén, hogyha rendszeresen látogatja weboldalunkat, akkor a böngészője megjegyezze a korábban használt beállításait, így nem szükséges minden megtekintéskor újból elfogadnia süti tájékoztatónkat vagy rendszeresen beállítania az igényei szerinti szűrési feltételeket

A gabonafélék

A gabonafélék
Számos gabonaféle létezik, melynek mindegyike más-más tulajdonságokkal rendelkezik. Ismerjük meg most őket. 

A búza

Sütőipari szempontból a legértékesebb gabonánk, nagy sikértartalmának köszönhetően lesz a kenyér laza szerkezetű. A búzából liszt, dara, gríz és korpa is készül, sőt sör- és szeszfőzéshez is használják. A búzalisztből készített búzakeményítőt, az ételek sűrítéséhez a magánháztartások és az élelmiszeripar egyaránt alkalmazza. Kedveltek a puffasztott búzatermékek is.
A búza, -keményítő, -liszt, -kenyér, -pehely,- dara, - korpa, - csíra, -csíraolaj, a búzából készült müzlikeverék, péksütemények, tésztafélék, ostyák, kekszek fogyasztása lisztérzékények számára tilos. 


A durumbúza

(keményszemű vagy üveges búza) jóval rugalmasabb, mint a búza. Tojás felhasználása nélkül szép sárga színű, jó ízű, kellemes illatú és állagú tészta készíthető belőle. Főzéskor nem csirízesedik, rövid a főzési ideje, és a főtt tészta kemény, rugalmas, alaktartó, jól „harapható” (al dente). Sárga színe a durumbúza béta-karotintartalmának köszönhető.
A durumbúza darájából házilag is készíthető a kuszkusz, amelynek állaga száraz, pergős. Sósan és édesen, főételként vagy köretként is fogyasztható. Az apróbb kuszkuszt (szeffa) édességhez vagy töltelékhez használják. A nagy szemű neve mhammsza, amely Európában bulgur (búzatöret) néven vált ismertté. Gyakran készítenek belőle kuszkuszsalátát (taboulé).
A durumbúza és a belőle készült termékek jól beilleszthetők a koleszterinszintet csökkentő étrendbe; kevésbé emelik meg a vércukorszintet, mint a hagyományos búza, ezért fogyni vágyóknak és cukorbetegeknek (meghatározott mennyiségben) egyaránt előnyös; fogyasztása lisztérzékények számára azonban tilos.


A tönkölybúza

Kedvező tulajdonsága, hogy betegségekkel szemben ellenálló, így műtrágya és növényvédő szerek felhasználása nélkül termeszthető, ezért alkalmas biotermékek készítésére. Kedvező sütési tulajdonságainak köszönhetően egyre kedveltebb gabona. A tönkölybúzaliszt beltartalmi értékei azonosak a tönkölybúza szemével, mivel teljes kiőrléskor a búzaszem egészét, a csírát és a korpát is megőrlik. A tönkölybúza laza kalászú, csépelhetetlen fajtája a spelta búza, amelynek fehérje- és sikértartalma jelentősen meghaladja a normál búzáét.
A tönkölybúza, a spelta búza, valamint az ebből készült termékek fogyasztása lisztérzékenyek számára szintén tilos.


A rozs

Kevés sikérképző fehérjét tartalmaz, ezért a belőle készült kenyér tömörebb, mint a búzalisztből készült.
A rozs, rozsliszt, rozscipó, rozsos kenyér, rozspehely, a rozsból készült péksütemények, valamint a rozs felhasználásával készített gin és a vodka fogyasztása lisztérzékenyek számára tilos. A tritikálé (búzarozs) szintén tiltott a lisztérzékenyek étrendjében.


Az árpa

Tápláló és egészséges. Sütnek belőle kenyeret, de mivel ez gyorsan kiszárad, inkább kásaként fogyasztják. Az árpagyöngy (hántolt árpa, gersli) levesbetétként, rizottónak, töltelékek lazítására, de sütemény készítéséhez is kiváló. Árpából készül a sör és még sok égetett szesz is.
Az árpa fogyasztása előnyös a vér koleszterinszintjének csökkentéséhez. Az árpa, árpaliszt, -pehely, -gyöngy (gersli), valamint az árpából készített termékek, a whisky, a malátát (csíráztatott árpa) tartalmazó sör, a malátából készült pótkávé fogyasztása lisztérzékenyek számára tilos.


A zab

Nagy fehérje- és vízben oldható élelmi rost-tartalommal rendelkezik, a többi gabonaféléhez képest jóval kevesebb keményítőt tartalmaz. Hántolatlan zab főként bioboltokban kapható, úgy kell felhasználni és elkészíteni, mint a barnarizst. Zabpehely, -dara, -liszt és -korpa formában is találkozhatunk vele. A zabpehely (ellapított, teljes kiőrlésű magok) vitamin- és ásványianyag-tartalma megegyezik a teljes magéval. Tejjel vagy vízzel zabkása főzhető belőle, de nyersen is fogyasztható müzliben, vagy süteményekbe is tehető. A durvábbra őrölt változatból kása főzhető. A zab finomra őrölt lisztjéből kétszersült, kenyér vagy zabkeksz is süthető. Kedvezőtlen sütési tulajdonságai miatt magas sikértartalmú liszttel keverik.
A zab, valamint a zabból készített péksütemények, tésztafélék, ostyák, kekszek rendszeres fogyasztása – zsírszegény étrend mellett - elősegíti a vér koleszterinszintjének csökkenését, ezért helye van a szív- és érrendszeri betegségeket megelőző étrendben. Igen alacsony glikémiás index-szel rendelkeznek (alacsony a cukorhoz viszonyított vércukor emelő hatásuk), ezért fogyasztásuk ajánlott cukorbetegek részére is. Fogyasztása lisztérzékenyek számára tilos, mert jellegzetes fehérjéje, az avenin, toxikus lehet számukra.


A köles

Főleg kásaként közkedvelt, de búza- vagy rozsliszttel keverve kenyér is készíthető belőle. Felhasználható lepény- és palacsintasütésre, töltelékként és ételek sűrítésére. A kölespehely egytálételekbe, levesekbe, ragukba is tehető. Az egész kölesszemeket négyszeres mennyiségű vízben, az egyéb gabonaszemekhez hasonlóan kell megfőzni.
A köles alkalmazása javasolt a májbetegek diétájában; fogyaszthatósága a lisztérzékenyek számára nem egyértelmű, hazánkban engedélyezett.


Az amerikából származó kukorica

(törökbúza, tengeri) kellemes ízű, nagy energia- és jelentős szénhidráttartalmú táplálék. Jelentős élelmirost-tartalma révén serkenti a bélműködést. Frissen, gyorsfagyasztva, majd kíméletesen hőkezelve és konzervként önállóan, levesnek, köretnek vagy salátának kiváló. Készítenek belőle kukoricapelyhet, kukoricalisztet, kukoricadarát, extrudált és ízesített termékeket, keményítőt, keményítőszörpöt, glükózt, izocukrot. Csírájából értékes olaj nyerhető.
A kukoricát lisztérzékenyek is fogyaszthatják. A natúr pattogatott kukorica fogyasztása enyhíti a túlzott gyomorsav-elválasztásból eredő panaszokat, reflux esetén is kiválóan alkalmazható.


A Távol-Keletről származó rizs

Hántolva (fényezett és fényezetlen fehérrizs) és hántolatlanul (barnarizs) kerül forgalomba. Hántolással – a maghéj eltávolításával – csökken a rizsszem fehérje-, B-vitamin- és ásványianyag-tartalma, ezért táplálkozás-élettani szempontból a barnarizs értékesebb, jelentős a magnézium- és réztartalma. A rizst főzhetjük, gőzölhetjük, párolhatjuk, és sütőben is süthetjük. Levesek, köretek, desszertek, rizspehely, rizsliszt, tápszeralapanyag készülhet belőle, emellett a húsipar és a konzervipar is felhasználja. Rizsből készül a japán szaké is. A rizshez hasonlóan használható fel a főzés során lilás színűvé váló, dióízű vadrizs, ami valójában nem rizs, hanem egy vízinövény.
A rizs gluténmentes, ezért lisztérzékenyek is fogyaszthatják, de a vadrizs fogyasztása lisztérzékenyek számára tilos!


Külön csoportot képviselnek a pszeudo cereáliák, vagyis az „ál-gabonák”

Rendszertanilag ugyan nem tartoznak a gabonafélék (pázsitfűfélék) családjába, de felhasználásuk ehhez hasonló. Ide tartozik többek között a hajdina, az amarant és a quinoa is.

A hajdina

(pohánka, tatárka) felhasználása a gabonafélékéhez hasonló. Íze kissé kesernyés, sütési tulajdonságai javítására magas sikértartalmú liszttel keverve használható. Elsősorban kásaként fogyasztják, pörkölt, őrölt magjából palacsinta és tészta is készíthető.
A hajdina, hajdinagyöngy nem tartalmaz glutént, ezért lisztérzékenyek ételeinek készítéséhez is felhasználható.


Az amarant

Magjának lisztjéből jó minőségű, kissé sötétebb színű, laza, kellemes ízű kenyér süthető. Felhasználható továbbá teasütemények, kekszek, piskótaalapú termékek és pudingfélék készítéséhez. Amarántliszt, amarántos tészta, amarántkenyér és pattogatott amaránt kapható a boltokban. A kipattogatott amarántmag igen kellemes, enyhén pörkölt ízű termék, kiválóan alkalmas reggeli müzlikhez adagolva, tejjel elkeverve. Jól használható húsok panírozásához is.
Az amarant jelentős magnéziumtartalma miatt javasolt a szívvédő (kardioprotektív) étrendben; lisztérzékenyek ételeinek készítéséhez is felhasználható.


A quinoa

A köleshez hasonló. Főzés előtt alaposan le kell öblíteni, majd ugyanúgy kell megfőzni, mint bármelyik hántolt gabonaszemet. Felhasználható barnarizs helyett, de íze valamivel édesebb. Szárított magjaiból lisztet őrölnek.A quinoa nem tartalmaz glutént, ezért lisztérzékenyek ételeinek készítéséhez is felhasználható.

Tartalomhoz tartozó címkék: coliakia egészség